Olynthus, Görögország

A Chalkidiké-félszigeten i. e. V.-III. században virágzó görög város helyszínrajzát tanulmányozva érdekes kettősség figyelhető meg. A város déli részén fekvő régi magja még egy organikusan növekvő város rajzolatát mutatja, ahol az egymás mellé szoruló házak rendszere semmilyen tervezettségre nem utal. Az óvárostól északra terül el az új város, amely a kései görög településekkel, Priénével, Milétosszal rokon, szabályos, derékszögű telepített rendszer egyik klasszikus példája. A fegyelmezett négyzethálós belső világ kitölti a többszörösen megtört vonalú várfal által teremtett keretet. A két rendszer, (organikus és derékszögű) együttes megjelenése adja a helyszínrajz szépségét. A négyzethálót kitöltő lakóházak fejlett típust mutatnak. Az egymással párhuzamos főutakat keskenyebb és szélesebb mellékutak kötik össze, ezzel minden lakóháznak egy reprezentatív és egy gazdasági megközelítést biztosítva. A belső udvarok délre tájoltak, az északi oldalukon végigfutó „pastáz” a tornáccal rokon átmeneti térként funkcionált. A kert, bár excentrikusan helyezkedik el a feszesen szerkesztett alaprajzban, mégis egyértelműen a ház lelke.