Herman Hertzberger – Diagoon Housing

Hermann Hertzberger, holland strukturalista építész kísérletező munkásságának egyik korai példája a „Diagoon-házak”. A lakóegységeket eredendően egy nagyobb kertváros kialakítására tervezte, végül 8 lakóegységből álló beépítés valósult meg Delftben. A házak L alakban egymáshoz tapadva veszik körbe a kerteket és a közösségi teret, a sorolás lezáratlan, a sorozat végtelenül folytatható lenne. Az épületet a modernizmus „a funkció követi a formát” jelmondatára reflektálva Hertzberger mint flexibilis, félkész, a használó által tovább alakítható keretet határozta meg. Az egymáshoz tapadó lakóházak két egymástól eltolt alapegységből állnak, az egyikben lépcső, a másikban konyha és fürdő, mint fix elemek helyezkednek el. Fél szintek sorozata kínál helyet a választott funkcióknak a térleválasztás, illetve áramló téralakítás lehetőségével. A két tömeg átlósan eltolt szerkesztéséből ered a Diagoon név is. A házak 2-3 szintesek, az utcáról az épületbe integrált parkolót és bejáratot lehet elérni, majd félszintenként a nappali és a lakószobák sora következik. A variálhatóság jegyében a tervező 32 változatot vázolt fel, a teljesség igénye nélkül ebből néhányat a mellékelt rajzokon bemutatunk.