Dogon falu

A dogonok a Mali Köztársaság közepén a Bandigar-fennsík környékén a XIII. században megtelepedő nép. Életmódjuk és falvaik az évszázadok során alig változtak. Nagyobb méretű síkvidéki falvaik a növekvő típus szép példái. A levegőből nézve ezeket a falvakat nagyon speciális rajzolatot látunk. A mintát alkotó elemek ismétlődnek ugyan, de a kompozíció vibrálását az alkotóelemek egymáshoz való viszonyának végtelen lehetősége adja. Egy család lakóegysége, az alapsejt, több részelemből egy udvar, kert körül épül fel, és kőfallal kerített. A kertek helyét, a kompozíció fix pontjait a ritkás növényzet elemei, a fák határozzák meg. A kompozíció alapelemei a lapostetős, vályogfalú, négyszögletes alaprajzú lakóépületek mellett a jellegzetes kúpos tetős, kör alaprajzú tároló, és gazdasági épületek. A változatos méretű és alakú sejteket kis közök választják el egymástól, ezer szálon téve lehetővé újabb és újabb elemek kapcsolódását a növekvő mintához. Az egyes elemek funkciója, használata nagyon kötött. Vannak csak férfiak számára kijelölt épületek, de külön épülete van a periódusukat töltő nőknek is.