Christian de Portzamparc – De Citadel

Organikusan növekvő, évszázadokon keresztül, több, egymásra rakódó rétegből épülő középkori városok összetettségét kívánja megteremteni a parkolóházat, bevásárlóközpontot, városi szolgáltató funkciókat és lakóegységeket integráló beépítés. Az utakkal négyfelé vágott szupertömb tetejét koronaként keretezik a peremhez tapadó lakások. A keret belsejét intenzív zöldfelület és egy lábakra állított lakótorony tölti ki. Az épület újabb példája a holland strukturalisták által indított kísérletsorozatnak, mely a városokat organikus egészként kezeli és küzd a funkcionális elemekre való széthullása ellen. A rétegzettség, a természetes növekedés és az átjárhatóság vágya táplálja a tervet. Az egymás feletti szinteken elhelyezett különböző funkciók ellenére a tömb mind vízszintesen, mind függőlegesen bejárható. A homlokzaton megjelenő, vízszintesen barázdált felület a földből kinövő üledékes kőtömb képzetét kelti. Bár a terveken még a zöldtetőkön tehenek legeltek, és a kezdeti gondolatok a vidéki, kertvárosi élet városközponti megtelepedéséről szóltak, a kisebb változásokkal megvalósult épült működőképes modellt mutat a nagyméretű városi tömbök tetőfelületeinek hasznosítására. A tetőszinten 52 lakás sorolódik a perem mentén különböző alaprajzi mérettel és kialakítással, közvetlen bejárattal a tervezett közterületről.